A tananyag fejlesztésében a MotiMore csapata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai partnerei (ELTE TINLAB és AdaPsyd kutatócsoport, melynek vezetője Dr. Kálózi-Szabó Csilla, illetve az általuk és az Abacusan Stúdió által fejlesztett kézikönyv) vettek részt/játszottak fontos szerepet.
Ma már szinte minden pedagógus találkozik a munkája során olyan tanulókkal, akiknek a fejlődése valamilyen szempontból eltér a megszokottól. Ezek az eltérések nem feltétlenül látványosak, mégis jelentősen befolyásolhatják a gyermek viselkedését, tanulását és az osztálytermi helyzeteket.
Ennek a tananyagnak a célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak az eltérő fejlődési utat bejáró tanulók jobb megértéséhez, és gyakorlati kapaszkodókat adjon a mindennapi pedagógiai munkához. Nem diagnosztizálni szeretnénk, hanem értelmezni, megérteni és támogatni. A diagnosztizálás nem pedagógusi kompetencia, azonban a pedagógus sok esetben az első észlelő, így kiemelt jelentősége van abban, hogy az érintett gyerekek mielőbbi megfelelő támogatáshoz jussanak. Ehhez elengedhetetlen a jelzések felismerése, a gyermek érzékeny és elfogadó megközelítése, valamint a megfelelő szakemberek (pl. fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógypedagógus) bevonása.
A pedagógus szerepe tehát nem a diagnózis felállítása, hanem egy biztonságos, támogató környezet megteremtése, ahol a gyermek fejlődése a saját tempójában, egyéni szükségleteihez igazodva valósulhat meg. Ebben szeretnénk segíteni ezzel a tananyaggal.
Az atipikus fejlődés gyakran olyan viselkedéses vagy magatartásbeli megnyilvánulásokkal jár együtt, amelyeket külső szemmel könnyű félreértelmezni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pedagógus tanácstalanul áll egy-egy helyzet előtt, vagy a tanuló reakcióit „szándékosnak”, „motiválatlanságnak” értelmezi – miközben azok mögött egészen más folyamatok húzódnak meg.
FONTOS! Az atipikus fejlődés a szociális, kognitív és érzelmi képességek átlagtól eltérő alakulását jelenti, amelynek hátterében genetikai, biológiai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása áll. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalma azokat a gyermekeket és tanulókat jelöli, akiknél ezek az eltérések tartósan jelen vannak.
Az iskolai gyakorlatban azonban gyakran találkozunk olyan tanulókkal is, akiknek nehézségei nem érik el az SNI szintjét, mégis jelentős kihívást okoznak a mindennapokban. Őket soroljuk a BTMN (Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézség) kategóriába.
Fontos azonban látni, hogy nem minden eltérés jár jól látható jelekkel. Míg egy mozgáskorlátozott tanuló esetében egyértelmű, hogy bizonyos helyzetekben segítségre szorul, addig az olyan nehézségek, mint a figyelemzavar, az autizmus vagy a tanulási zavarok láthatatlanok maradhatnak.
Ilyenkor gyakran csak a problémás viselkedés válik észlelhetővé, miközben az okok rejtve maradnak.
Egy figyelemzavarral küzdő diák számára például a tartós koncentráció fenntartása olyan kihívást jelenthet, mintha egy nem látó személytől várnánk el vizuális információk feldolgozását. Ezek a helyzetek nem akaraterő vagy nevelési hiányosság kérdései.
Bevezető - Kik is azok a „csodabogarak”?
A tananyag fejlesztésében a MotiMore csapata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai partnerei (ELTE TINLAB és AdaPsyd kutatócsoport, melynek vezetője Dr. Kálózi-Szabó Csilla, illetve az általuk és az Abacusan Stúdió által fejlesztett kézikönyv) vettek részt/játszottak fontos szerepet.
Ma már szinte minden pedagógus találkozik a munkája során olyan tanulókkal, akiknek a fejlődése valamilyen szempontból eltér a megszokottól. Ezek az eltérések nem feltétlenül látványosak, mégis jelentősen befolyásolhatják a gyermek viselkedését, tanulását és az osztálytermi helyzeteket.
Ennek a tananyagnak a célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak az eltérő fejlődési utat bejáró tanulók jobb megértéséhez, és gyakorlati kapaszkodókat adjon a mindennapi pedagógiai munkához. Nem diagnosztizálni szeretnénk, hanem értelmezni, megérteni és támogatni. A diagnosztizálás nem pedagógusi kompetencia, azonban a pedagógus sok esetben az első észlelő, így kiemelt jelentősége van abban, hogy az érintett gyerekek mielőbbi megfelelő támogatáshoz jussanak. Ehhez elengedhetetlen a jelzések felismerése, a gyermek érzékeny és elfogadó megközelítése, valamint a megfelelő szakemberek (pl. fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógypedagógus) bevonása.
A pedagógus szerepe tehát nem a diagnózis felállítása, hanem egy biztonságos, támogató környezet megteremtése, ahol a gyermek fejlődése a saját tempójában, egyéni szükségleteihez igazodva valósulhat meg. Ebben szeretnénk segíteni ezzel a tananyaggal.
Az atipikus fejlődés gyakran olyan viselkedéses vagy magatartásbeli megnyilvánulásokkal jár együtt, amelyeket külső szemmel könnyű félreértelmezni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pedagógus tanácstalanul áll egy-egy helyzet előtt, vagy a tanuló reakcióit „szándékosnak”, „motiválatlanságnak” értelmezi – miközben azok mögött egészen más folyamatok húzódnak meg.
FONTOS! Az atipikus fejlődés a szociális, kognitív és érzelmi képességek átlagtól eltérő alakulását jelenti, amelynek hátterében genetikai, biológiai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása áll. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalma azokat a gyermekeket és tanulókat jelöli, akiknél ezek az eltérések tartósan jelen vannak.
Az iskolai gyakorlatban azonban gyakran találkozunk olyan tanulókkal is, akiknek nehézségei nem érik el az SNI szintjét, mégis jelentős kihívást okoznak a mindennapokban. Őket soroljuk a BTMN (Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézség) kategóriába.
Fontos azonban látni, hogy nem minden eltérés jár jól látható jelekkel. Míg egy mozgáskorlátozott tanuló esetében egyértelmű, hogy bizonyos helyzetekben segítségre szorul, addig az olyan nehézségek, mint a figyelemzavar, az autizmus vagy a tanulási zavarok láthatatlanok maradhatnak.
Ilyenkor gyakran csak a problémás viselkedés válik észlelhetővé, miközben az okok rejtve maradnak.
Egy figyelemzavarral küzdő diák számára például a tartós koncentráció fenntartása olyan kihívást jelenthet, mintha egy nem látó személytől várnánk el vizuális információk feldolgozását. Ezek a helyzetek nem akaraterő vagy nevelési hiányosság kérdései.
Igaz vagy hamis?
Az atipikus fejlődés a szociális, kognitív és érzelmi képességek átlagtól eltérő alakulását jelenti, amelynek hátterében genetikai, biológiai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása áll.
Igaz
Hamis
Mi vár rád ebben a pár órában?
Ebben a tananyagban az SNI/BTMN tanulók széles köréből azokra a területekre fókuszálunk, amelyekkel az inkluzív oktatás során a pedagógusok leggyakrabban találkoznak:
specifikus tanulási zavarok, autizmus spektrum zavar (ASD), valamint ADHD és viselkedési nehézségek.
A célunk az, hogy a „problémás viselkedés” mögött érthető mintázatokat, a tanuló számára működő megoldásokat és pedagógusként is vállalható eszközöket mutassunk meg.
Továbbhaladás előtt differenciáljuk a fogalmakat és a kompetenciákat! (Forrás: oktatás.hu)
Igaz vagy hamis?
A tanulási nehézség automatikusan SNI kategóriába sorolandó.
Igaz
Hamis
Mi vár rád ebben a pár órában?
Ebben a tananyagban az SNI/BTMN tanulók széles köréből azokra a területekre fókuszálunk, amelyekkel az inkluzív oktatás során a pedagógusok leggyakrabban találkoznak:
specifikus tanulási zavarok, autizmus spektrum zavar (ASD), valamint ADHD és viselkedési nehézségek.
A célunk az, hogy a „problémás viselkedés” mögött érthető mintázatokat, a tanuló számára működő megoldásokat és pedagógusként is vállalható eszközöket mutassunk meg.
Továbbhaladás előtt differenciáljuk a fogalmakat és a kompetenciákat! (Forrás: oktatás.hu)
Igaz vagy hamis?
Az SNI-s diákok diagnosztizálása pedagógusi, tanítói kompetencia.
Igaz
Hamis
Mit kell tudnunk a figyelemzavaros, hiperaktív (ADHD) tanulókról?
Pedagógusként ismerősnek tűnhet az a helyzet, amikor egy tanuló nem figyel úgy az
órán/foglalkozáson, mint, ahogy azt mi elvárnánk, állandóan fecseg, felszerelése hiányos, az
órán/foglalkozáson kérés nélkül feláll, körbeszalad a teremben, belekotyog az órába, válaszolna
mielőtt a kérdést feltettük volna.
Jól tudjuk, hogy mindez – főleg egy kisebb gyermek esetében
– életkori sajátosság. De vajon hol van az a pont, amely már átlépi a tipikus fejlődés határait?
Hogyan tudjuk ezt meghatározni?
A hétköznapi nyelvezetben is egyre gyakrabban felbukkanó ADHD kifejezés tulajdonképpen
egy angol mozaikszó (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), mely a figyelemzavar és
túlmozgásos viselkedés, a hiperaktivitás együttes előfordulására utal.
A figyelem nem
megfelelő működésére ugyan már az 1800-as évek végén felfigyeltek, a ma használatos ADHD
kifejezés csak 1994 óta használatos.
Ahhoz, hogy egy gyerek esetében ADHD-ről
beszélhessünk hosszabb idő óta fennálló specifikus tünetegyüttesnek legalább hat vagy ennél
több) a tartós fennállása szükséges, melyek a hiperaktivitást és figyelemzavart specifikusan
jellemzik (ld. 1. sz. táblázat).
Rendezd őket csoportokba!
Figyelemzavar
Hiperaktivitás és impulzivitás
Egyik sem
Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat követ el iskolai és egyéb munkában, vagy más tevékenységben (pl. elnéz, nem vesz észre részleteket, munkája során pontatlan
Rohangál, mászik vagy ugrál olyan helyzetekben, amikor ez nem helyénvaló
Gyakran nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megtervezésében (munkája rendetlen, szervezetlen, időkezelése rossz, a határidőket nem tudja tartani)
Sokat beszél
Kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna
Nehezére esik várakozni
Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét
Napi teendőiben gyakran feledékeny (különböző megbízások teljesítése, telefonok visszahívása, megbeszélt időpontok betartása)
Jelentkezik, sorát kivárja
Közbevágás nélkül társalog
Mit jelent az ADHD pedagógiai szempontból?
Fontos kiindulópont, hogy az ADHD nem betegség, amely megfelelő kezeléssel „meggyógyítható” lenne.
Bár kívülről nézve – különösen a zavart kevésbé ismerők számára – felmerülhet a neveletlenség vagy a hibás szülői hozzáállás gyanúja, ADHD esetében nem erről van szó.
Az ADHD-val élő gyermek viselkedése sokszor számára is nehéz, zavaró és kellemetlen, és nem tudatos döntés eredménye. A tünetek hátterében az idegrendszer atipikus fejlődése és működése áll, ezért az ADHD az idegrendszeri fejlődési zavarok közé tartozik.
Neurológiai eredetű fejlődési zavarról beszélünk, amely: - az életkor alapján elvárható szinthez képest gyengébb figyelmi folyamatokkal, - fokozott mozgásigénnyel, - valamint impulzivitással jár együtt.
Bár az elnevezés elsősorban a figyelemre utal, az ADHD nem pusztán „figyelemhiány”. A nehézségek elsősorban azokhoz a figyelmi folyamatokhoz kapcsolódnak, amelyek az úgynevezett végrehajtó funkciók működéséhez kötődnek.
„Bármilyen okot is vél a szomszéd néni vagy bárki más jóindulatú tanácsadó felfedezni a gyerek hiperaktivitása és figyelemzavara mögött, azt nem apa vagy anya viselkedése vagy tökéletlen nevelése hozta létre. Az ADHD-s gyereket nem elrontották – így született.”
(Dr. Nagy Péter, Mindennapi Pszichológia 2019. 2.sz.)
Tedd bele a mondatba a hiányzó szavakat!
1 szót kell beírnod mindkét helyre!
A nehézségek elsősorban azokhoz a funkciókhoz kapcsolódnak, amelyek az úgynevezett funkciók működéséhez kötődnek.
Mik azok a végrehajtó funkciók? És hogyan alakulnak egy ADHD-s gyermek esetében?
A végrehajtó funkciók azok a mentális folyamatok, amelyek segítenek: - tervezni, - szervezni, - döntéseket hozni, - lépésekre bontani egy feladatot, - nyomon követni a teendőket, - és a cél eléréséig kitartani.
FONTOS! A végrehajtó funkciók akkor lépnek működésbe, amikor összetett, több lépésből álló feladatokat kell megoldanunk. Érdekesség, hogy egyes helyzetekben bizonyos viselkedések gátlása (például nem veszünk színházjegyet arra a napra, amikor a születésnapi zsúr lesz, vagy nem beszélünk, amikor más is beszél) is a végrehajtó funkciók kategóriájába esik.
Egy hétköznapi példa
Képzeljük el, hogy két hét múlva lesz a gyermekünk születésnapja, és szeretnénk, ha a barátaival együtt ünnepelne.
Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, számos döntést és lépést kell végiggondolnunk: - mikor, hol és milyen formában legyen az ünneplés; - kiket szeretnénk meghívni, és hogyan juttatjuk el a meghívókat; - mi legyen az étel (szendvics, pizza, sütemény); - milyen tortát szeretnénk, rendeljük vagy elkészítjük; - ha rendeljük: honnan, meddig, milyen feltételekkel; - ha készítjük: milyen alapanyagokra van szükség, mikor szerezzük be őket.
Ez a folyamat nem egyetlen képességet, hanem több végrehajtó funkció együttes működését igényli: tervezést, időkezelést, szervezést, döntéshozatalt és önszabályozást.
ADHD és végrehajtó funkciók
ADHD esetében éppen ezek a végrehajtó funkciók működnek kevésbé hatékonyan. Ez magyarázza, hogy a gyermek: - nehezen kezdi el a feladatot, - könnyen elveszíti a fonalat, - nehezen tartja fejben a lépéseket, - gyakran félbehagyja, amit elkezdett, - vagy impulzívan cselekszik.
Mindezek hátterében az agyi folyamatok eltérő működése áll. Pedagógusként fontos látni, hogy ezek a nehézségek nem akaratgyengeségből vagy szándékos ellenállásból fakadnak, hanem az idegrendszeri működés sajátosságaihoz kapcsolódnak.
FONTOS! Az ADHD-s tanulók támogatása nem elsősorban fegyelmezési kérdés, hanem a feladatok strukturálásán, az elvárások átláthatóságán és a végrehajtó funkciók külső megtámasztásán múlik.
Miben tud segíteni a pedagógus az ADHD-s gyermeknek? Több jó válasz is lehetséges!
Megbízik a gyermek önálló időtervezésében
Előre tisztázza az elvárásokat
Emlékezteti a határidőkre
Struktúrálja a feladatokat
Még több a végrehajtó funkciókról...
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a végrehajtó funkciók szerepe különösen fontos: - a tervezést és döntést igénylő feladatoknál; - a hibák felismerésében és javításában; - olyan helyzetekben, ahol új viselkedésmintát kell alkalmazni; - amikor a megszokott rutinokkal szembe kell menni; - illetve akkor, amikor több információt kell egyszerre kezelni a cél eléréséhez.
Végrehajtó funkciók – nem csak ADHD esetén
Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtó funkciók működésének eltérése nem kizárólag az ADHD-hoz kapcsolódik. Ezekkel a nehézségekkel más fejlődési zavarok esetében is találkozhatunk, például: - autizmus spektrum zavar esetén, - Tourette-szindrómánál, - valamint a legfrissebb kutatások szerint tanulási zavarok hátterében is gyakran megjelenik a végrehajtó funkciók eltérő működése.
A probléma korai felismerése, a megfelelő szakértői vizsgálat és az adekvát támogatás kulcsfontosságú, hiszen ezek a nehézségek hosszú távon nemcsak az iskolai teljesítményt, hanem a mindennapi szociális életet is jelentősen befolyásolhatják.
+ 1 érdekesség videó:
"Mi történik, amikor valaki felnőttként kap ADHD-diagnózist? Hogyan változik az énképe, a viszonya saját teljesítményéhez és múltbéli kudarcaihoz? Az ADHD Kalauz első epizódjában Dobribán András pszichológus – aki maga is ADHD-val él – beszélget Dr. Bunford Nórával, klinikai szakpszichológussal a diagnózis elfogadásáról, a szégyenérzet csökkentéséről, és a pszichoedukáció erejéről."
Miben kell segítség egy ADHD-val élő tanulónak?
Bár minden gyermek igényli a figyelmet, az ADHD-val élő tanulók fokozott türelmet, tudatosságot és strukturált támogatást igényelnek. Az alábbi szempontok különösen fontosak az oktatás során:
Figyelem fenntartása Az ADHD-s tanulók számára különösen nehéz:
az unalmas vagy monoton feladatok hosszabb ideig történő végzése;
a figyelem megtartása olyan helyzetekben, amelyek nem elég ingergazdagok vagy motiválóak.
Utasítások és feladatszervezés Gyakran szükség van az utasítások többszöri, egyszerű megfogalmazására. Érdemes kerülni az összetett, több lépéses instrukciókat.
A tanulási környezet legyen rugalmas, ugyanakkor következetes.
Visszatérés a feladathoz Ha egy külső inger megszakítja a tevékenységet, az ADHD-s gyermek számára:
lényegesen több időt és segítséget igényel, hogy visszatérjen az eredeti feladathoz.
Tanulási nehézségek A tanulás során gyakran megjelenhetnek:
koncentrációs problémák, információk rendszerezésének nehézségei.
Szociális és kommunikációs nehézségek Az ADHD-s tanulók esetében gyakoriak:
félreértések a kommunikáció során,
konfliktusok társaikkal,
nehézségek a csoportmunkában és az együttműködésben.
Impulzivitás és viselkedés Előfordulhat impulzív, diszruptív viselkedés, amely megzavarhatja a tanítási folyamatot.
Ezek a megnyilvánulások gyakran nem szándékosak, hanem az önszabályozás nehézségéből fakadnak.
Hosszú távú következmények – miért fontos az időbeni segítség?
Kutatások rámutatnak arra, hogy megfelelő támogatás hiányában az ADHD-val élő személyek: - gyakrabban megszakítják tanulmányaikat, - alacsonyabb végzettséget szereznek, - a munkahelyükön is gyakrabban küzdenek nehézségekkel.
A társas kapcsolatok területén is nagyobb eséllyel jelennek meg:
kirekesztettség,
kevés vagy hiányzó baráti kapcsolatok,
instabil párkapcsolatok. Egyes adatok szerint serdülőkorban a szabályszegő viselkedés és a jogi problémák kockázata is magasabb lehet – ez azonban nem elkerülhetetlen, hanem nagymértékben függ a korai felismeréstől és a támogató környezettől.
FONTOS! Mindezért, a pedagógus szerepe kulcsfontosságú abban, hogy:
felismerje a tüneteket,
segítsen a tanulónak megoldásokat találni a nehézségekre,
és tudatosan kiemelje, fejlessze az erősségeit. A pedagógiai támogatás nem „engedékenység”, hanem esélyteremtés.
Az ADHD-val élő tanulók számára a megértő, strukturált környezet az egyik legerősebb védőfaktor.
Az erősség alapú megközelítés
Az erősség alapú megközelítés abból indul ki, hogy minden ember rendelkezik olyan belső erőforrásokkal, amelyekre építve sikeresebben boldogulhat az élet különböző területein. A szemlélet nem pusztán a „túlélést”, hanem a személy kibontakozását, fejlődését („kivirulását”) célozza meg.
Ez a megközelítés azt feltételezi, hogy:
a legjobb képességek felismerése és tudatos használata
nagyobb eredményt hoz,
mint az, ha kizárólag a gyengeségek, hiányosságok leküzdésére fókuszálunk.
Mit jelent ez a pedagógus szerepében?
Az erősség alapú nevelés nem a gyermeknél kezdődik, hanem a pedagógusnál. 1. Első lépésként a nevelő saját erősségeit, működési módját ismeri fel. 2. Második lépésként ezeket tudatosan használva segít a gyermekek erősségeinek felismerésében és fejlesztésében. 3. Harmadik lépésként ezekre az erősségekre építve olyan tanulási helyzeteket teremt, amelyekben a gyermek sikerélményhez juthat.
Ez különösen fontos ADHD-val élő tanulók esetében, akiknél az erősségek tudatosítása jelentős mértékben segítheti:
a tanulást,
az önbizalom alakulását,
és a mindennapi életben való boldogulást.
ADHD és erősségek – mire lehet építeni?
Bár minden gyermek más és más erősségekkel rendelkezik, az ADHD-val élő tanulóknál gyakran megfigyelhető néhány közös jellemző:
Mozgás és változatosság iránti igény A mozgás sok ADHD-s gyermek számára nem zavaró tényező, hanem erőforrás.
Érdemes a feladatokat változatos formában, az egyéni adottságokhoz igazítva megszervezni.
Figyelem fenntartása érdekes ingerekkel A tartós figyelmet igénylő feladatok során a figyelem gyakran
új, érdekes, releváns ingerekkel tartható fenn.
Kreativitás és egyedi gondolkodás Az ADHD-s gyermekek gyakran:
kreatívak,
újszerű asszociációkkal dolgoznak,
élénk fantáziával rendelkeznek.
Ezekre az adottságokra kiválóan lehet építeni projektmunkák, kreatív feladatok során.
Kitartás érdeklődés esetén Ha egy téma valóban érdekli őket, gyakran:
kitartóak,
szívesen vállalnak kihívásokat,
elmélyülten dolgoznak.
Spontaneitás és energia Az ADHD-s gyermekek gyakran:
gyors gondolkodásúak,
energikusak,
rugalmasan reagálnak váratlan helyzetekre.
Ez lehetővé teszi számukra a kreatív, játékos megoldásokat és a helyzetek humorral való kezelését.
Az erősségek felismerése nem „elnézés”, hanem pedagógiai stratégia.
Az ADHD-val élő tanulók támogatása akkor a leghatékonyabb, ha a nehézségek kezelése az erősségekre építve történik.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
Az impulzív viselkedés mögött gyakran az önszabályozás nehézsége áll.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
Az ADHD-s tanulók minden helyzetben figyelmetlenek.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
Az ADHD az idegrendszer atipikus fejlődéséhez kapcsolódik.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
Az ADHD elsősorban neveletlenségből fakadó viselkedésprobléma.
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Melyik csoporthoz kapcsolódnak az alábbi állítások?
Végrehajtó funkciókhoz kapcsolódó nehézség
Nem végrehajtó funkciós eredetű
Nehéz elkezdeni egy feladatot
Gyakran elfelejti a felszerelését
Nem érti a tananyagot nyelvi okok miatt
Félbeszakít másokat beszéd közben
Nehézséget okoz a több lépésből álló utasítások követése
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
„Mit látok?” → „Mi állhat mögötte?” - Kösd össze őket!
Közbevág
Munkamemória terheltsége és a végrehajtó funkciók nehézségei
Elfelejti az utasításokat/nem fejezi be a feladatot
Fokozott mozgásigény, illetve a szabályozás, a "legátlás" nehezítettsége
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Rendezd sorrendbe a pedagógus lehetséges reakcióit egy ADHD-s tanuló figyelemvesztése esetén!
Ha végeztél ezzel a leckével, oldd meg a feladatokat, és várunk a Csodabogarak tananyag második részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Húzd az alábbi jellemzőket a megfelelő kategóriába!
Erősségként értelmezhető jellemző
Kihívást jelentő jellemző
Gyors gondolkodás
Kreatív megoldásokat talál
Spontán, energikus
Kitartó érdeklődés esetén
Nehéz egy helyben ülni
Könnyű figyelemelterelődés
Ha tájékozódnál még, ezeket a felhasznált irodalmakat ajánljuk!
Szép munka 0/0
0
Előfizetés
Ez a funkció csak az előfizetéssel rendelkező diákoknál elérhető. Előfizetéseinkről itt tudsz tájékozódni.: Előfizetések
Előfizetés
Ennek a funkciónak a használatához előfizetés szükséges. Ezzel kapcsolatban fordulj tanárodhoz.
Német
Görög
Angol
Spanyol
Olasz
Román
Szlovák
Az atipikus fejlődés gyakran olyan viselkedéses vagy magatartásbeli megnyilvánulásokkal jár együtt, amelyeket külső szemmel könnyű félreértelmezni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pedagógus tanácstalanul áll egy-egy helyzet előtt, vagy a tanuló reakcióit „szándékosnak”, „motiválatlanságnak” értelmezi – miközben azok mögött egészen más folyamatok húzódnak meg. 
Ebben a tananyagban az SNI/BTMN tanulók széles köréből azokra a területekre fókuszálunk, amelyekkel az inkluzív oktatás során a pedagógusok leggyakrabban találkoznak:
specifikus tanulási zavarok, autizmus spektrum zavar (ASD), valamint ADHD és viselkedési nehézségek. 
Továbbhaladás előtt differenciáljuk a fogalmakat és a kompetenciákat! (Forrás: oktatás.hu)
Pedagógusként ismerősnek tűnhet az a helyzet, amikor egy tanuló nem figyel úgy az
órán/foglalkozáson, mint, ahogy azt mi elvárnánk, állandóan fecseg, felszerelése hiányos, az
órán/foglalkozáson kérés nélkül feláll, körbeszalad a teremben, belekotyog az órába, válaszolna
mielőtt a kérdést feltettük volna. 
A végrehajtó funkciók azok a mentális folyamatok, amelyek segítenek: 
Egy hétköznapi példa 
Végrehajtó funkciók – nem csak ADHD esetén 
Bár minden gyermek igényli a figyelmet, az ADHD-val élő tanulók fokozott türelmet, tudatosságot és strukturált támogatást igényelnek. Az alábbi szempontok különösen fontosak az oktatás során: 
Tanulási nehézségek 
Hosszú távú következmények – miért fontos az időbeni segítség? 
Az erősség alapú megközelítés abból indul ki, hogy minden ember rendelkezik olyan belső erőforrásokkal, amelyekre építve sikeresebben boldogulhat az élet különböző területein. A szemlélet nem pusztán a „túlélést”, hanem a személy kibontakozását, fejlődését („kivirulását”) célozza meg. 
ADHD és erősségek – mire lehet építeni? 
