Mit kell tudnunk a tanulási zavarral küzdő tanulókról?
A tananyag fejlesztésében a MotiMore csapata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai partnerei (ELTE TINLAB és AdaPsyd kutatócsoport,melynek vezetője Dr. Kálózi-Szabó Csilla, illetve az általuk és az Abacusan Stúdió által fejlesztett kézikönyv) vettek részt/játszottak fontos szerepet.
Napjaink iskolájában egyre gyakrabban találkozunk olyan tanulókkal, akik nem tudnak az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, annak ellenére, hogy igyekeznek és részt vesznek a tanulási folyamatban. Az egyre összetettebb követelményrendszer és a gyors tempó sok gyermek számára komoly kihívást jelent.
Ilyen helyzetekben gyakran előfordul, hogy a környezet – pedagógusok, szülők, sőt maguk a gyerekek is – egyszerű magyarázatokat, „címkéket” keresnek a gyengébb teljesítmény okaira. Gyakori kijelentések lehetnek például: „Azért nem teljesít jól, mert lusta, keveset gyakorol.” „Nem érdekli, nincs motivációja.” „Biztos buta.” „Biztos diszlexiás, azért nem megy.”
Ezek a megfogalmazások jól mutatják, hogy az iskolai alulteljesítés jelenségét gyakran félreértések, bizonytalanság és meg nem értés kíséri. A problémát sokszor nem a tanulási folyamat egészében, hanem kizárólag a gyermek személyében keressük.
Pedagógiai szempontból azonban fontos felismernünk, hogy a tartós tanulási nehézségek mögött nem feltétlenül akaratgyengeség, motivációhiány vagy alacsony képességszint áll. Sok esetben a háttérben olyan tanulási zavarok húzódnak meg, amelyek az információ feldolgozásának módját érintik, és amelyek megfelelő pedagógiai támogatással kezelhetők.
Ennek a leckének a célja, hogy segítsen:
árnyaltabban értelmezni az iskolai alulteljesítést,
elkülöníteni a tanulási zavart más tanulási nehézségektől,
és olyan pedagógiai szemléletet kialakítani, amely a megértésre és a támogatásra épül, nem a címkézésre.
Mit nevezünk tanulási zavarnak?
Előfordulnak olyan esetek, amikor a kultúrtechnikák elsajátítása – azaz az olvasás, írás és számolás – a megfelelő intellektus ellenére is akadályozott. Ilyenkor tanulási zavarról beszélünk.
A tanulási zavar az alapkészségeket érintő területek (olvasás, írás, számolás) tartós és súlyos nehézségét jelenti: - átlagos vagy kiemelkedő intelligencia mellett, - megfelelő oktatási feltételek esetén (időzítés, módszertan, körülmények), - ép érzékszervi funkciók mellett.
A gyengébb iskolai teljesítmény ebben az esetben nem a nevelés hiányosságainak, nem motivációhiánynak és nem „lustaságnak” a következménye. A háttérben az idegrendszer eltérő fejlődése áll.
FONTOS! Az érintett tanulók más információfeldolgozási stratégiákat használnak:
másképp értik meg, dolgozzák fel és jegyzik meg az információkat.
A specifikus tanulási zavarok végigkísérik a gyermek iskolai pályafutását, ezért az iskola kiemelt feladata: - a korai felismerés, - valamint a megfelelő kompenzációs stratégiák és támogatási lehetőségek kialakítása.
Fontos tudni, hogy a tanulási zavarok ritkábbak, mint ahogyan azt sokszor gondoljuk:
az iskolai tanulók körülbelül 2-5%-át érintik, ezen belül az olvasászavar a leggyakoribb (a tanulási zavarok mintegy 80%-a).
Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyermek megfelelő oktatás mellett, és átlagos, vagy átlag feletti intelligenciával rendelkezdve is tartós nehézségeket mutat.
Hamis
Igaz
Mit nevezünk tanulási zavarnak?
Előfordulnak olyan esetek, amikor a kultúrtechnikák elsajátítása – azaz az olvasás, írás és számolás – a megfelelő intellektus ellenére is akadályozott. Ilyenkor tanulási zavarról beszélünk.
A tanulási zavar az alapkészségeket érintő területek (olvasás, írás, számolás) tartós és súlyos nehézségét jelenti: - átlagos vagy kiemelkedő intelligencia mellett, - megfelelő oktatási feltételek esetén (időzítés, módszertan, körülmények), - ép érzékszervi funkciók mellett.
A gyengébb iskolai teljesítmény ebben az esetben nem a nevelés hiányosságainak, nem motivációhiánynak és nem „lustaságnak” a következménye. A háttérben az idegrendszer eltérő fejlődése áll.
FONTOS! Az érintett tanulók más információfeldolgozási stratégiákat használnak:
másképp értik meg, dolgozzák fel és jegyzik meg az információkat.
A specifikus tanulási zavarok végigkísérik a gyermek iskolai pályafutását, ezért az iskola kiemelt feladata: - a korai felismerés, - valamint a megfelelő kompenzációs stratégiák és támogatási lehetőségek kialakítása.
Fontos tudni, hogy a tanulási zavarok ritkábbak, mint ahogyan azt sokszor gondoljuk:
az iskolai tanulók körülbelül 2-5%-át érintik, ezen belül az olvasászavar a leggyakoribb (a tanulási zavarok mintegy 80%-a).
Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A tanulási zavar oka legtöbbször lustaság vagy motivációhiány.
Igaz
Hamis
Mit nevezünk tanulási zavarnak?
Előfordulnak olyan esetek, amikor a kultúrtechnikák elsajátítása – azaz az olvasás, írás és számolás – a megfelelő intellektus ellenére is akadályozott. Ilyenkor tanulási zavarról beszélünk.
A tanulási zavar az alapkészségeket érintő területek (olvasás, írás, számolás) tartós és súlyos nehézségét jelenti: - átlagos vagy kiemelkedő intelligencia mellett, - megfelelő oktatási feltételek esetén (időzítés, módszertan, körülmények), - ép érzékszervi funkciók mellett.
A gyengébb iskolai teljesítmény ebben az esetben nem a nevelés hiányosságainak, nem motivációhiánynak és nem „lustaságnak” a következménye. A háttérben az idegrendszer eltérő fejlődése áll.
FONTOS! Az érintett tanulók más információfeldolgozási stratégiákat használnak:
másképp értik meg, dolgozzák fel és jegyzik meg az információkat.
A specifikus tanulási zavarok végigkísérik a gyermek iskolai pályafutását, ezért az iskola kiemelt feladata: - a korai felismerés, - valamint a megfelelő kompenzációs stratégiák és támogatási lehetőségek kialakítása.
Fontos tudni, hogy a tanulási zavarok ritkábbak, mint ahogyan azt sokszor gondoljuk:
az iskolai tanulók körülbelül 2-5%-át érintik, ezen belül az olvasászavar a leggyakoribb (a tanulási zavarok mintegy 80%-a).
Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A tanulási zavar alacsony intelligenciát jelent.
Hamis
Igaz
Mit nevezünk tanulási zavarnak?
Előfordulnak olyan esetek, amikor a kultúrtechnikák elsajátítása – azaz az olvasás, írás és számolás – a megfelelő intellektus ellenére is akadályozott. Ilyenkor tanulási zavarról beszélünk.
A tanulási zavar az alapkészségeket érintő területek (olvasás, írás, számolás) tartós és súlyos nehézségét jelenti: - átlagos vagy kiemelkedő intelligencia mellett, - megfelelő oktatási feltételek esetén (időzítés, módszertan, körülmények), - ép érzékszervi funkciók mellett.
A gyengébb iskolai teljesítmény ebben az esetben nem a nevelés hiányosságainak, nem motivációhiánynak és nem „lustaságnak” a következménye. A háttérben az idegrendszer eltérő fejlődése áll.
FONTOS! Az érintett tanulók más információfeldolgozási stratégiákat használnak:
másképp értik meg, dolgozzák fel és jegyzik meg az információkat.
A specifikus tanulási zavarok végigkísérik a gyermek iskolai pályafutását, ezért az iskola kiemelt feladata: - a korai felismerés, - valamint a megfelelő kompenzációs stratégiák és támogatási lehetőségek kialakítása.
Fontos tudni, hogy a tanulási zavarok ritkábbak, mint ahogyan azt sokszor gondoljuk:
az iskolai tanulók körülbelül 2-5%-át érintik, ezen belül az olvasászavar a leggyakoribb (a tanulási zavarok mintegy 80%-a).
Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A tanulási zavarok csak az iskolai évek alatt jelentkeznek, később megszűnnek.
Hamis
Igaz
A tanulási zavarok fő típusai: diszlexia – olvasási zavar
A diszlexia neurobiológiai eredetű specifikus tanulási zavar, amely az olvasás és az írás elsajátítását érinti.
Jellemzője:
a gyenge szófelismerés,
a lassú, pontatlan olvasás,
gyakran helyesírási nehézségekkel együtt jelenik meg.
Diszlexiára jellemző tünetek – általánosságban: - hiányos fonológiai tudatosság (hangok, szótagok, rímek felismerése); - a szavak „megfejtésének” nehézsége; - betűzés és helyesírás nehézségei; - sorrendiség zavara (pl. betűk, számok felcserélése: erdő–erőd, 12–21); - az olvasott szöveg megértésének nehézsége; - a gondolatok írásbeli kifejezésének nehézsége; - téri és idői viszonyok bizonytalansága (bal–jobb, tegnap–holnap); - kézhasználat és kézírás nehézségei; - matematikai tanulási nehézségek megjelenése; - hasonló problémák előfordulása a családban.
A videó nézése közben állítsd a feliratot magyarra!
A tanulási zavarok fő típusai: diszgráfia és diszortográfia – írás- és helyesírási zavarok
Az írás az egyik legösszetettebb kultúrtechnika, amely több idegrendszeri folyamat összehangolt működését igényli.
A diszgráfia és a diszortográfia két, egymással összefüggő, de elkülöníthető terület:
Diszgráfia – a kézírás zavara - az írásmozgások kivitelezésének nehézsége; - az olvashatóság, az automatikusság és a grafomotoros tervezés zavara; - a betűk lassú, nehézkes, fárasztó kivitelezése.
Diszortográfia – a helyesírás zavara - a helyesírási szabályok alkalmazásának nehézsége; - szoros kapcsolatban áll a nyelvi feldolgozással, - érinti a hangkapcsolatok kódolását, - a vizuomotoros integrációt és a -megértést.
A két zavar külön-külön és együtt is megjelenhet, ezért pedagógiailag érdemes őket elkülönítve kezelni.
A videó nézése közben állítsd a feliratot magyarra!
Majd nézd meg a lenti támogató ötleteket!
A tanulási zavarok fő típusai: diszkalkulia – számolási zavar
A diszkalkulia esetén a gyermek életkorához és intellektuális képességeihez képest jelentős elmaradás mutatkozik: - a számfogalom kialakulásában, - a számérzék működésében, - az alapműveletek végzésében, - valamint a matematikai gondolkodás területén.
Érintettek lehetnek az úgynevezett bázisfunkciók is, például: - munkamemória, - téri-vizuális feldolgozás, - központi végrehajtó funkciók, - nyelvi és gondolkodási folyamatok.
Ennek következtében nehezített lehet:
a magasabb szintű matematikai fogalmak elsajátítása,
a matematikai ismeretek alkalmazása,
a mindennapi élethelyzetek problémamegoldása.
Korai diagnosztizálási tippek:
Rész-összefoglalás és gyakorlás
A tanulási zavarok rendkívül sokféle formában jelenhetnek meg, és az életkor előrehaladtával változó képet mutathatnak.
Bár az érintett tanulók bizonyos területeken gyengébb teljesítményt nyújtanak, más területeken akár kiemelkedően tehetségesek is lehetnek.
Ez a látszólagos ellentmondás:
feszültséget,
félreértéseket,
bizonytalanságot
okozhat a gyermekben, a szülőkben és a pedagógusokban egyaránt.
Pedagógusként ezért kulcsfontosságú az árnyalt értelmezés, az erősségek felismerése, és a megfelelő kompenzációs eszközök alkalmazása.
Húzd az állításokat a megfelelő tanulási zavarhoz!
Diszlexia
Diszgráfia / Diszortográfia
Diszkalkulia
Lassú, pontatlan olvasás
Betűk, számok sorrendjének felcserélése
Kézírás kivitelezésének nehézsége
Helyesírási szabályok zavara
Bizonytalan számfogalom
Alapműveletek nehézsége
Szöveges feladatok megértésének problémái
Rész-összefoglalás és gyakorlás
A tanulási zavarok rendkívül sokféle formában jelenhetnek meg, és az életkor előrehaladtával változó képet mutathatnak.
Bár az érintett tanulók bizonyos területeken gyengébb teljesítményt nyújtanak, más területeken akár kiemelkedően tehetségesek is lehetnek.
Ez a látszólagos ellentmondás:
feszültséget,
félreértéseket,
bizonytalanságot
okozhat a gyermekben, a szülőkben és a pedagógusokban egyaránt.
Pedagógusként ezért kulcsfontosságú az árnyalt értelmezés, az erősségek felismerése, és a megfelelő kompenzációs eszközök alkalmazása.
Kösd össze a jelenséget a lehetséges háttérfolyamattal!
Gyakran téveszti a betűk sorrendjét
Fonológiai feldolgozás eltérése
Nehéz olvashatóan írni
Grafomotoros tervezés zavara
Lassú feladatmegoldás
Számfogalom bizonytalansága
Nem érti a matematikai jeleket
Információfeldolgozás eltérő tempója
A tanulási zavarok megjelenési formái életkor szerint
A tanulási zavarokhoz kapcsolódó nehézségek rendkívül széles spektrumon mozognak, és tanulónként eltérő módon, egyedi kombinációkban jelenhetnek meg. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden tünet jelenik meg minden gyermeknél, és a nehézségek életkoronként is változhatnak.
Éppen ezért a tanulási zavarok jellegzetes megnyilvánulásait az alábbiakban három életkori csoportban mutatjuk be:
alsóbb évfolyamokon,
felső tagozaton és középiskolában.
Az alsóbb évfolyamokon a tanulási zavar gyakran az írás- és olvasástanulás kezdeti szakasza során válik láthatóvá.
Jellemző megnyilvánulások lehetnek: - a betű–hang kapcsolatok és az összeolvasás lassú elsajátítása; - betűk tartós felcserélése vagy megfordítása (pl. b–d, u–n); - frusztráció, szorongás olvasás közben; - a szöveg megértése akkor jobb, ha más olvassa fel, mint amikor a tanuló maga olvas; - hiányos fonológiai tudatosság (hangok, szótagok, rímek felismerése); - nehézség a történetmesélésben, élmények elmondásában; - az utasítások követésének nehézsége - egyszerűbb mondatszerkezetek használata.
(A kép fordítása magyarra: Az ábra a diszlexia és a diszkalkulia jellemző tüneteit hasonlítja össze. A diszlexia esetében a gyermek gyakran későn kezd el beszélni, nehézséget okoz számára a hangok összekapcsolása és szétbontása, valamint a rímek felismerése. Olvasáskor lassan halad, gyakran betűnként vagy szóról szóra olvas, és hajlamos elfelejteni a gyakran használt szavakat. Emellett nehézségei lehetnek a nyelvtannal, előfordul, hogy a betűket rossz sorrendben másolja, és gyakran felejt el vagy veszít el információkat, például dátumokat, neveket vagy címeket.
A diszkalkulia ezzel szemben a számolási területen jelentkezik: az érintettek későn kezdenek el számolni, nehézséget okoz számukra a számok felbontása és összerakása, valamint a számminták felismerése. Gyakran lassan számolnak, például rovátkákkal vagy egyesével haladva, és hajlamosak elfelejteni az alapvető matematikai tényeket. Nehézségeik lehetnek a számolási lépések követésében (algoritmusok), előfordul, hogy a számokat rossz sorrendben másolják, és gyakran felejtenek el fontos információkat, például belépési adatokat, számokat vagy határidőket.)
Matematikatanulás zavara
(diszkalkulia)
A matematikai nehézségek már kisiskolás korban megjelenhetnek.
Gyakori jelek: - események, tények felidézésének nehézsége; - matematikai szimbólumok használatának bizonytalansága; - téri és idői viszonyok megítélésének zavara (bal–jobb, fent–lent, tegnap–holnap); - analóg óra használatának nehézsége; - egyenetlen, nehézkes számlálás; - mennyiségek becslésének problémái; - helyi érték bizonytalan használata; - ujjon számolás tartós fennmaradása; - matematikai fogalmak, műveletek és szabályok nehéz értelmezése; - műveletvégzés során a részlépések, maradékok elfelejtése.
A tanulási zavarok megjelenési formái életkor szerint
Tanulási zavarok megjelenése felső tagozaton és középiskolában
Az életkor előrehaladtával a nehézségek nem szűnnek meg, hanem más formában jelentkeznek.
Jellemző tünetek: - hosszabb, ritka szavak kiolvasásának nehézsége; - lassú olvasási tempó, betűcserék, félreolvasások; - nehézkes, kevésbé gördülékeny hangos olvasás; - helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége; - szóban jobb teljesítmény, mint írásban; - olvasás és írás kerülése, az írásra épülő tantárgyakban alulteljesítés; - írásbeli munkákban tagolási problémák; - a gondolatok írásbeli kifejezésének nehézsége; - szövegből lényegtelen információk kiemelése; - összefoglalás, lényegkiemelés nehézsége; - új ismeretek lassabb elsajátítása, korábbi tudás nehezebb felidézése; - feladat- és munkaszervezési nehézségek;
idegen nyelvek tanulásának nehezítettsége.
Matematikatanulás zavara
(diszkalkulia)
Felsőbb évfolyamokon a matematikai nehézségek komplexebb formában jelennek meg.
Gyakori megnyilvánulások: - mérési feladatok nehezítettsége; - szöveges feladatok értelmezésének nehézsége; - a megfelelő művelet kiválasztásának problémái; - sorrend megtartásának és megjegyzésének nehézsége; - bizonytalan térbeli tájékozódás, térképolvasás; - lényegkiemelés nehézsége matematikai problémákban; - pontatlan műveletvégzés; - matematikai szabályalkalmazás nehézsége; - fejszámolás nehézsége; - matematikai feladathelyzetek tudatos kerülése; - pénzkezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos problémák.
(A kép fordítása magyarra: Az ábra a diszlexia és a diszkalkulia matematikai nehézségeit hasonlítja össze, és bemutatja, mely területek érintettek, illetve melyek maradhatnak erősségek.
A diszlexiával élő tanulók esetében gyakran megmarad a térbeli tájékozódás és a mintázatok felismerése, az alap számfogalom, valamint a becslési képesség, sőt sokszor erősségük a holisztikus gondolkodás és az összefüggések felismerése. Ugyanakkor nehézséget okozhat számukra a helyi értékek kezelése hosszabb számítások során, ami „butaságnak tűnő” hibákhoz vezethet, a műveletek levezetésének bemutatása és ellenőrzése, a matematikai szókincs használata, valamint a szöveges feladatok olvasása és megértése.
A diszkalkuliával élő tanulók ezzel szemben általában jól boldogulnak a szöveges feladatok olvasásával és a nyelvi feldolgozással, megértik a szókincset (még ha a mögöttes fogalmak nehezek is), jók lehetnek az írásban és a feladatok bemutatásában, és általában képesek számokat olvasni. Ugyanakkor nehézséget jelent számukra az alap számfogalom (például annak megértése, mit jelent a „3”), a számok összehasonlítása, a becslés, valamint a tanult eljárások általánosítása és átvitele más matematikai problémákra.
A két terület átfedésében olyan közös nehézségek jelennek meg, mint a matematika miatti szorongás, a visszafelé történő számolás nehézsége, a számjegyek helyének és sorrendjének kezelése, az alapvető számolási tények megjegyzése, valamint a mentális, szóbeli és absztrakt feladatok megoldása. Az ábra összességében azt hangsúlyozza, hogy a két tanulási nehézség ugyan különböző módon hat a matematikai teljesítményre, de bizonyos területeken átfedést is mutatnak.)
Pszichés és szociális következmények
A tanulási zavarral küzdő tanulók gyakran élnek át:
kudarcélményeket,
sikertelenséget,
elutasítást. Ennek következményeként megjelenhet:
közömbösség vagy ellenállás az iskolai elvárásokkal szemben;
önértékelési zavar;
társas kapcsolati és alkalmazkodási nehézségek.
Az életkor előrehaladtával ezek a tényezők fokozott veszélyeztetettséget jelenthetnek a társadalmi beilleszkedés szempontjából.
Az idegrendszer csökkent terhelhetősége miatt gyakori lehet:
fokozott fáradékonyság;
szenzoros túlterhelődés (zajérzékenység);
nehézség a várakozás, kivárás elviselésében;
ingadozó aktivációs szint;
fokozott igény pihenésre, szünetekre vagy egyedüllétre.
Ezért különösen fontos számukra:
az állandó, kiszámítható keretek;
az érthető, követhető szabályok;
a pozitív visszajelzés;
a sikeres teljesítmények megerősítése;
a dicséret és az elfogadó pedagógiai attitűd.
Húzd az állításokat ahhoz az életkori csoporthoz, ahol azok általában legelőször megjelennek!
Ne feledd, minden tünet megjelenhet mindkét korosztályban! Arra figyelj, hogy mikor találkozhatsz velük először, ha egy "átlagos iskolába járó gyerekre" gondolsz!
Alsóbb évfolyamok
Felső tagozat / középiskola
Lassú betű–hang kapcsolás
Ujjon számolás
Felolvasáskor jobb szövegértés
Analóg óra nehézsége
Ritka szavak kiolvasásának nehézsége
Idegen nyelv tanulásának nehézsége
A tanulási zavarok megjelenési formái életkor szerint
Tanulási zavarok megjelenése felső tagozaton és középiskolában
Az életkor előrehaladtával a nehézségek nem szűnnek meg, hanem más formában jelentkeznek.
Jellemző tünetek: - hosszabb, ritka szavak kiolvasásának nehézsége; - lassú olvasási tempó, betűcserék, félreolvasások; - nehézkes, kevésbé gördülékeny hangos olvasás; - helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége; - szóban jobb teljesítmény, mint írásban; - olvasás és írás kerülése, az írásra épülő tantárgyakban alulteljesítés; - írásbeli munkákban tagolási problémák; - a gondolatok írásbeli kifejezésének nehézsége; - szövegből lényegtelen információk kiemelése; - összefoglalás, lényegkiemelés nehézsége; - új ismeretek lassabb elsajátítása, korábbi tudás nehezebb felidézése; - feladat- és munkaszervezési nehézségek;
idegen nyelvek tanulásának nehezítettsége.
Matematikatanulás zavara
(diszkalkulia)
Felsőbb évfolyamokon a matematikai nehézségek komplexebb formában jelennek meg.
Gyakori megnyilvánulások: - mérési feladatok nehezítettsége; - szöveges feladatok értelmezésének nehézsége; - a megfelelő művelet kiválasztásának problémái; - sorrend megtartásának és megjegyzésének nehézsége; - bizonytalan térbeli tájékozódás, térképolvasás; - lényegkiemelés nehézsége matematikai problémákban; - pontatlan műveletvégzés; - matematikai szabályalkalmazás nehézsége; - fejszámolás nehézsége; - matematikai feladathelyzetek tudatos kerülése; - pénzkezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos problémák.
(A kép fordítása magyarra: Az ábra a diszlexia és a diszkalkulia matematikai nehézségeit hasonlítja össze, és bemutatja, mely területek érintettek, illetve melyek maradhatnak erősségek.
A diszlexiával élő tanulók esetében gyakran megmarad a térbeli tájékozódás és a mintázatok felismerése, az alap számfogalom, valamint a becslési képesség, sőt sokszor erősségük a holisztikus gondolkodás és az összefüggések felismerése. Ugyanakkor nehézséget okozhat számukra a helyi értékek kezelése hosszabb számítások során, ami „butaságnak tűnő” hibákhoz vezethet, a műveletek levezetésének bemutatása és ellenőrzése, a matematikai szókincs használata, valamint a szöveges feladatok olvasása és megértése.
A diszkalkuliával élő tanulók ezzel szemben általában jól boldogulnak a szöveges feladatok olvasásával és a nyelvi feldolgozással, megértik a szókincset (még ha a mögöttes fogalmak nehezek is), jók lehetnek az írásban és a feladatok bemutatásában, és általában képesek számokat olvasni. Ugyanakkor nehézséget jelent számukra az alap számfogalom (például annak megértése, mit jelent a „3”), a számok összehasonlítása, a becslés, valamint a tanult eljárások általánosítása és átvitele más matematikai problémákra.
A két terület átfedésében olyan közös nehézségek jelennek meg, mint a matematika miatti szorongás, a visszafelé történő számolás nehézsége, a számjegyek helyének és sorrendjének kezelése, az alapvető számolási tények megjegyzése, valamint a mentális, szóbeli és absztrakt feladatok megoldása. Az ábra összességében azt hangsúlyozza, hogy a két tanulási nehézség ugyan különböző módon hat a matematikai teljesítményre, de bizonyos területeken átfedést is mutatnak.)
Pszichés és szociális következmények
A tanulási zavarral küzdő tanulók gyakran élnek át:
kudarcélményeket,
sikertelenséget,
elutasítást. Ennek következményeként megjelenhet:
közömbösség vagy ellenállás az iskolai elvárásokkal szemben;
önértékelési zavar;
társas kapcsolati és alkalmazkodási nehézségek.
Az életkor előrehaladtával ezek a tényezők fokozott veszélyeztetettséget jelenthetnek a társadalmi beilleszkedés szempontjából.
Az idegrendszer csökkent terhelhetősége miatt gyakori lehet:
fokozott fáradékonyság;
szenzoros túlterhelődés (zajérzékenység);
nehézség a várakozás, kivárás elviselésében;
ingadozó aktivációs szint;
fokozott igény pihenésre, szünetekre vagy egyedüllétre.
Ezért különösen fontos számukra:
az állandó, kiszámítható keretek;
az érthető, követhető szabályok;
a pozitív visszajelzés;
a sikeres teljesítmények megerősítése;
a dicséret és az elfogadó pedagógiai attitűd.
Egészítsd ki a hiányzó szöveget!
A tanulási zavarral küzdő tanulók nehézségei széles spektrumon mozognak, és egyedi módon kombinálódhatnak. A tünetek változhatnak, ezért fontos az egyéni megközelítés.
Erősségalapú szemlélet tanulási zavar esetén
Mindenekelőtt fontos tudatosítanunk, hogy a képességek fejlődésének tipikustól eltérő mintázata – az úgynevezett atipikus fejlődés – nem rossz működést jelent, hanem másfajta idegrendszeri működést. Az érintett tanulók képességprofilját gyengeségek és erősségek együttes jelenléte jellemzi.
A pedagógiai fejlesztés akkor lehet igazán hatékony, ha nem kizárólag a hiányokra, hanem elsősorban a meglévő erősségekre támaszkodik. Ezek azok a kapaszkodók, amelyekre építve a tanulási folyamat sikeresebbé és kiszámíthatóbbá válhat.
A tanulók jellemző erősségei alsóbb évfolyamokon
Tanulási zavarral élő gyermekek esetében már kisiskolás korban is megfigyelhetők olyan területek, ahol kifejezetten jól teljesítenek.
Gyakori erősségek lehetnek: - jó teljesítmény magasabb szintű gondolkodást igénylő helyzetekben (pl. társasjátékok, gyakorlati problémamegoldás); - új koncepciók, működésmódok gyors megértése, különösen természettudományos vagy műszaki témákban; - szűkebb érdeklődési területen gazdag szókincs (gyakran kötetlen beszélgetésben jelenik meg); - összerakós játékok, puzzle-k iránti érdeklődés; - modellek, építmények készítésében mutatott tehetség; - történetek mély megértése, ha azokat felolvassák vagy elmesélik; - érzelmek, történések pontos értelmezése mimika, gesztusok, kérdések alapján.
A tanulók jellemző erősségei felső tagozaton és középiskolában
Az életkor előrehaladtával az erősségek gyakran komplexebb formában jelennek meg.
Jellemző erősségek: - élénk fantázia, kreatív megoldások keresése; - fejlett absztrakt gondolkodás, elméletalkotás és ok-okozati összefüggések felismerése; - megértésen alapuló tanulás előnye a mechanikus memorizálással szemben; - nagy összefüggések gyors átlátása;
magas szintű szövegértés felolvasás esetén; - kiemelkedő teljesítmény érdeklődési területeken; - projektmunkákban aktív, akár vezető szerep vállalása; - jó íráskészség, ha nem a helyesírás pontossága a fő szempont; - kreatív, eredeti gondolkodás, szokatlan nézőpontok megjelenítése; - sikeresség olyan tantárgyakban, amelyek kevésbé építenek szó szerinti memorizálásra.
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Döntsd el, igaz vagy hamis!
Hasznos, ha a pedagógus a tananyagot vizuálisan is megerősíti.
Igaz
Hamis
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Döntsd el, igaz vagy hamis!
Segít és igazságos az, ha a tanuló használhat hívószavakat szóbeli felelet során.
Hamis
Igaz
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Döntsd el, igaz vagy hamis!
A hosszú, összetett utasítások segítik a tanulási nehézséggel küzdő tanulókat.
Hamis
Igaz
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Mit gondolsz, melyik tanulásszervezési módszer segíthet?
Tanulást segíti
Nem ajánlott
Rövid instrukciók használata
Gondolattérkép készítése
Időnyomás
Vizuális segédeszközök (kép, vázlat)
A feladat egyszerre 5 lépésben történő kiadása
Pozitív visszajelzés és fejlesztő értékelés
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Párosítsd a problémát a megfelelő pedagógiai megoldással!
A tanuló nem tudja, mit emeljen ki
Írásos instrukció a táblán / lapon
A tanuló nehezen felel szóban
Hívószavak, rövid vázlat engedése
A tanuló gyorsan elveszti a figyelmét
Változatos, cselekvéses tanulás
A tanuló elfelejti, mi volt a feladat
Lényegkiemelés tanítása, gondolattérkép
Lezáró gondolatok és összegző feladatok
A hullámzó teljesítmény és annak következményei
Az érintett tanulók gyakran egyszerre élik meg erősségeiket és gyengeségeiket, miközben teljesítményük:
hullámzó,
kiszámíthatatlan,
olykor önmaguk számára is ellentmondásos.
Ez könnyen vezethet:
önértékelési bizonytalansághoz,
képességek alábecsüléséhez,
túláltalánosító gondolkodáshoz („semmihez sem értek”).
A tartós kudarcélmények és az olvasás-, írás-, számolási nehézségek miatt sok gyermek anticipálja a kudarcot, ami fokozza a szorongást. Ennek következményeként gyakran jelenik meg az úgynevezett elkerülő viselkedés: a tanuló inkább bele sem kezd egy feladatba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viselkedés nem lustaságból fakad, hanem:
szorongásból,
bizonytalanságból,
a kudarc megélésétől való félelemből.
A pedagógus szerepe
A tanulási zavarral élő tanulók támogatásában kulcsszerepe van: - a megértő, empatikus és türelmes pedagógiai attitűdnek; - a gyermek képességeihez és szükségleteihez illesztett oktatási környezetnek; - a kiszámítható kereteknek; - a pozitív visszajelzésnek és a sikerélmények megerősítésének.
Amikor a tanuló megérti saját működésének természetét, csökken a bizonytalanság, és jobban bejósolhatóvá válik számára mind a siker, mind az esetleges kudarc. Ez az egyik legfontosabb lépés a tanulási folyamatban való aktív részvétel felé.
A tananyag elvégzése után várunk a kurzus 3. részénél, ahol az autizmus sprektrumzavarról lesz szó.
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Rendezd sorrendbe a hatékony pedagógiai lépéseket!
Vizuális támasz biztosítása
Feladat lépésekre bontása
Pozitív visszajelzés
Rövid instrukció adása
Ha tájékozódnál még, ezeket a felhasznált irodalmakat ajánljuk!
Szép munka 0/0
0
Előfizetés
Ez a funkció csak az előfizetéssel rendelkező diákoknál elérhető. Előfizetéseinkről itt tudsz tájékozódni.: Előfizetések
Előfizetés
Ennek a funkciónak a használatához előfizetés szükséges. Ezzel kapcsolatban fordulj tanárodhoz.
Német
Görög
Angol
Spanyol
Olasz
Román
Szlovák
A tananyag fejlesztésében a MotiMore csapata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai partnerei (ELTE TINLAB és AdaPsyd kutatócsoport,melynek vezetője Dr. Kálózi-Szabó Csilla, illetve az általuk és az 
Diszlexiára jellemző tünetek – általánosságban: 
Tanulási zavarok megjelenése alsóbb évfolyamokon 
Matematikatanulás zavara
(diszkalkulia) 
Matematikatanulás zavara
(diszkalkulia) 
Mindenekelőtt fontos tudatosítanunk, hogy a képességek fejlődésének tipikustól eltérő mintázata – az úgynevezett atipikus fejlődés – nem rossz működést jelent, hanem másfajta idegrendszeri működést. Az érintett tanulók képességprofilját gyengeségek és erősségek együttes jelenléte jellemzi. 
